60. Eurovíziós Dalfesztivál
a műsorvezetőkről, és természetesen az előadókról. Ez a mai nap sem lesz másképp, hisz holnap folytatódik a csata! Lévén szeretett énekesnőnk a méltán híres Boggie továbbjutott, ma a második középdöntő előadóit pécéztem ki nektek. Fogadjátok szeretettel! ;)
Monika Linkytė & Vaidas Baumila - This Time: Litvánia egy ütős (?) duóval készül a neves megmérettetésre. A This time című dal véleményem szerint - ha bár hangulatos és fülbemászó - nem kimondottan az a tipikus "Eurovíziós dal". Nekem kicsit túl könnyed, túl pörgős hiányzik belőle minden fajta komolyság. Nem sok esélyt jósolok nekik, nem hiszem, hogy a litvánok jól döntöttek.
Molly Sterling - Playing With Numbers: Az első elődöntővel ellentétben a második mérföldekkel melankolikusabb. Az írek mellőzve a dupla duo Jedwardot egy fiatal hölgyet küldenek a megmérettetésre. A "Playing With Numbers" engem kísértetiesen emlékeztet egy másik dalra bár a címe nem jut eszembe. Minden esetre, ha belehallgatsz te is észre fogod venni. Lévén nem valami erős a mezőny, szerintem biztos továbbjutó a hölgy.
Anita Simoncini & Michele Perniola - Chain of Lights: Ebben az évben is jócskán bővelkedünk a teátrálisabbnál-teátrálisabb zeneszámokban. Ez alól a San Marino-i duó sem kivétel. Kicsit elvarázsolt, kicsit varázslatos, de összességében nem rossz. Nekem minden esetre kicsit ünnepies. Miközben hallgattam, folyton a karácsonyi dalok jutottak eszembe.
Knez - Audio: A montenegrói delegált egy ütős és hangulatos dallal száll versenybe a holnapi napon. (május 21-e). Pörgős, lendületes és iszonyatosan fülbemászó. Személyes kedvencem.
Amber - Warrior: A máltai énekesnőnél szintén szemet szúrt a címek közti hasonlóság. Amber dala voltaképpen a Grúz Nina és az örmény Genealogy dalának furcsa ötvözete. Nekem túl teátrális, de nem egy rossz dal, esélyes a továbbjutásra.
Mørland & Debrah Scarlett - A Monster Like Me: Imádom a férfi énekes hangját, a hangeffekteket. Ami szintén ismerős lehet más sikeres dalokból. De ettől eltekintve egy szép és megható dalt kaptunk. Romantikus és eklektikus. Nekem tetszik, habár nem a legerősebb, könnyen a kedvenceddé válhat.
Leonor Andrade - Há um Mar que nos Separa: Mindig is aggódtam az olyan dalok miatt, melyek eredeti nyelven hallhatóak. Véleményem szerint a portugál nyelv nem elég könnyed ahhoz, hogy megszerethesse a néző-halló közönség. Érdemes lett volna angol nyelven énekelni. Nem hiszem, hogy sok esélye lenne.
Marta Jandová and Václav Noid Bárta - Hope Never Dies: A csehek egy tipikus Eurovíziós dallal készültek! Szerelmes, szakítós, romantikus, érzelmes. Habár a férfi énekes hangja a dal elején kicsit szokatlan, a végén egészen belejön. Szerintem egy kicsit túl domináns ehhez a dalhoz, de a hölggyel kiegészítve egy ütős kombót alkotnak! Hajrá Csehország, nagyon szorítók nekik, az egyik legnagyobb kedvencem! :)
Nadav Guedj - Golden Boy: Izrael egy furcsa keverék dallal készül, kezdetben melankolikus, aztán hirtelen felgyorsul! Észveszejtő fordulatokkal teli megragadó dal ez, egy kis keleties beütéssel. A sok melankólia és csöpögő romantika után sokként fog hatni Nadav fellépése. Nekem nagyon tetszik. Ez is egy olyan danszolós zene! :D Szintén személyes kedvencem.
Aminata - Love Injected: Kisebb sokként ért a litván hölgy dala, én személy szerint a falat kaparom a hangjától, annyira magas. Persze a román vámpírt nem űbereli, de nem hiszem, hogy sok esélye lenne. Ritkán mondok ilyet, de ez borzalmas.
Elnur Huseynov - Hour of the wolf: Azerbajdzsán egy sablon harmincast delegál egy sablonos dallal a második elődöntőbe. Ez tipikusan az a zene amit meghallgatsz és két nap múlva elfelejted. Viszont imádom a többszólamú részeket, nekem tetszik. és ahogy elnézem a mezőnyt könnyen előfordulhat, hogy továbbjut.
Maria Olafs - Unbroken: Izland most kivételesen nem vulkáni hamut; nem is gazdasági válságot, hanem egy sablonos hangú énekesnőt szabadít ránk. Aki engem túlzottan is emlékeztet a két évvel ezelőtti győztesre. Tpikus "Eurovíziós dal". Nincs benne semmi új, de éppen ezért kétség kívül tovább fog jutni.
Måns Zelmerlöw - Heroes: Aki kicsit is követi az Eurovíziós Dalfesztivál eseményeit, tudhatja, hogy a Svédektől félni kell, de nagyon! Nagyon komolyan veszik a versenyeket, és általában nagyon erős dalokkal készülnek az európai szintű megmérettetésre. Na hát ez most sem lesz másként, a "Heroes" kétség kívül a mezőny legerősebb dala. 100%-os továbbjutó. Szintén a személyes kedvenceim közé tartozik! :)
Mélanie René - Time to Shine: Kicsit meglepett Svájc választása. Először is a hölgy kötve hiszem, hogy helyi, másrészről hiányzik az a "tipikus svájci-vonal". Mit keres ott egy indián? De mos komolyan? :D Na de "komolyra" véve a szót, hangulatos dal egy kis kelta beütéssel, amit szintén nem értek, de hát hajrá, Építsünk hidakat! :D
John Karayiannis - One Thing I Should Have Done: Ciprus lenyúlta Bye-Bye Alexet! Még most is sírva nevetek. Mi ez a gitáros hippi szomszéd srác vonal. Nekem túlságosan is ablak alatt szerenádozós dal. És a hegedű szólamot sem értem, de ki tudja? Alex sem kapott annyira rossz helyezést.
Maraaya - Here For You: Már biztos a falra másztok ettől a sok összehasonlítástól, de akkor sem fogjátok megúszni! >:D Szlovén szomszédaink klónozták az All about the bass csajt hangostól mindenestől. Na de miután röhögő görcsöt kaptatok a belinkelt paródia videótól, elmondhatom, hogy drága szomszédaink egy elég erős dalt küldenek a ringbe egy kis Amy Borosház beütéssel. Nagyon ütős, személyes kedvenc.
Monika Kuszyńska - In The Name Of Love: Egy újabb fényképnézegetős-visszaemlékezős dal, egy szomorú hölggyel. Lengyel testvéreink harcos amazonja passzív támadást indít a dobhártyák ellen. Meglep, hogy Monikának nincs akcentusa, azért a lengyel nyelv enyhén szólva is brutálisan nyelvtörő, akár csak az összes többi szláv nyelv. Nem néztem utána, de esélyes, hogy van egy más nemzetiségű szülő, vagy a hölgy nem Lengyelországban nőtt fel. Na de foglalkozzunk azzal amivel kéne, esélyesnek tartom a továbbjutásra; habár nem a legerősebb, de nem is a leggyengébb! Kíváncsi vagyok, hogy fog szerepelni.
És, hogy legyen mit olvasni, filézzük ki a Big Five-ot! Avagy azt az öt (jelen esetben 7) országot, akik mindenféle megpróbáltatás nélkül, automatikusan bejutottak a döntőbe. (Ennek okát a korábbi bejegyzésben már kitárgyaltuk.)
Guy Sebastian - Tonight Again: Én még mindig nem értem az okát annak, hogy Ausztria mit keres a versenyzők között. Értem én, hogy évforduló, meg volt gyarmat, meg minden. Renden, vendégfellépőként vegyenek részt, de ezzel a húzással, az egész Dalfesztivál elvesztette a lényegét. Na nem a híd építést. :D Na de félretéve a személyes idegbajom, lesz miért aggódnia a döntősöknek, az ausztrálok egy elég ütős dallal készültek.
The Makemakes - I Am Yours: Féltem attól, hogy az osztrák versenyző annyira elkényelmesedik, mint a Big Five 5 állandó tagországa. De ahelyett, hogy a britekhez és a franciákhoz hasonlóan valami új - és túlnyomó esetben borzalmas dallal készültek volna, összeraktak egy tipikus "Eurovíziós" slágert. Lassú, hangulatos és érdekes. Nekem tetszik.
Il Volo - Grande Amore: Rettegj Európa, az olaszok bevetették az legerősebb fegyverüket: a férfi triót! Egy kis Rómeó és Júlia beütés 3 sármos férfi, egy brutálisan jó dallal. Megborzongsz, annyira gyönyörű! Abszolúte esélyesek a győzelemre. Így kell ezt Olaszország! Nem elkényelmesedni, hanem a legjobb oldalatokat mutatni. A legnagyobb kedvencem!
Lisa Angell - N'oubliez pas: Ha kicsit is ismered a francia nemzetet, tudhatod, hogy annyira büszkék a nyelvükre, hogy nem igazán hajlandóak megszólalni más nyelveken. Azt azért el kell ismernem, hogy nem hiába annyira büszkék, a francia nyelv gyönyörű; és ők pont erre alapoznak! Egy szót sem fogsz érteni a dalból, de szavazni fogsz, mert gyönyörű, akár miről is énekeljen. Csak aztán nehogy visszanyaljon a fagyi!
Electro Velvet - Still In Love With You: És akkor jöjjenek a személyes "kedvenceim", a britek! Na ők azok akik mindig valami újjal próbálkoznak, ami általában rosszul sül el. Most fogták Mikát összeturmixolták egy vursli zenekarral, rájuk rángatták a nagyi Moulin Rouge-os rucijait, és belemártották a dalt egy kis 80's évekbe. Egészen jó a pápárápádú részig. A brit is egy büszke kékvérű nemzet, bár ennek okát a mai napig nem értem. Nagyon el vannak szállva maguktól, és valami héliumos bekómált láz-állapotban kezdenek bele a versenyekbe. Nem rossz dal, de még mindig fogom a fejem.
Ann Sophie - Black Smoke Áh az a csodás német nyelv! Nekem komolyan tetszik, bár a legszebb szó is brutális katonai zsargonnak hangzik. :D A nagy Németország ezúttal egy skálázó hölgyet küldtek, akibe valamilyen úton-módon beleoltottak egy karmestert és egy foci bírót. Iszonyat heves, de nekem tetszik! :D
Edurne - Amanecer: Az tüzes gyönyörű spanyol nyelv. A tegnapi adásban már találkozhattunk a hölggyel aki egy kukkot sem beszél angolul (tökéletes NAV elnökjelölt), ez mégsem zavar senkit. A spanyolok valahogy mindig képesek meglepetést okozni, most egy igazi amazont küldenek a harcba. Igazi ütős "hádzsime" dal. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése