2015. június 29., hétfő

2045 Harminc év múlva SF-antológia

Fülszöveg: Milyen lenne az élet a muszlim Magyarországon vagy a tengerek borította Európában? Tehetünk-e valamit a globális felmelegedés ellen, és mi veszi rá a terroristákat, hogy elpusztítsák az emberiség egyetlen reményét? Hol vannak a 3D nyomtatás vagy az ember tökéletesítésének határai? Hogyan élhetünk az apokalipszis után, és mi van, ha éppen átéljük azt? Milliónyi út áll előttünk, amelyen elindulhatunk a következő három évtizedben, ám ezen utaknak a többsége veszélyes, nem egy pedig a pusztulásba vezet. A civilizáció törékeny, a kultúra pedig még törékenyebb, és bár az ember minden körülmény között képes a túlélésre, nem árt, ha odafigyelünk. Akárcsak úgy, hogy elolvassuk ezeket az írásokat, és elgondolkodunk rajtuk. Mert a jövő itt kezdődik. Felkavaró és elgondolkodtató látomások sora fogadja az olvasót az Ad Astra legújabb sci-fi antológiájában, ami nem távolabbra, csupán 2045-re tekint, őszintén, nyersen, kalandosan. Tizenhat szerző – szépírók, forgatókönyvírók, sci-fik és történelmi regények alkotói, illetve tehetséges kezdők – novelláit tárja a kiadó e kötettel a közönség elé.

Véleményem: Vajon mi vár ránk 30 év múlva? Egy újabb világháború? Éhínség és szomjúság? Esetleg egy minden kultúrát elsöprő kataklizma? Mi lesz velünk ha egyszer ellenünk fordul a saját magunk által életre keltett technika? Többek között ezzel foglalkozik az Ad Astra kiadó legújabb sci-fi antológiája, a 2045. A 16 szerző által éltere keltett briliáns utazások sorozata, számos új világba kalauzolja olvasóját, aminek csak a képzelet szab határt. A 3D nyomtatók világában, ahol akár egy embert is elemeire bonthatunk, látszólag minden következmény nélkül, elszabadul a képzelet és megtörténik az, amitől úgy hiszem mindannyian rettegnénk. 
   Számomra lenyűgöző volt, ahogy ez a 16 különálló novella összekapcsolódik. Habár az évszámon kívül szinte semmi közös nincs bennük, valahogy mégis egy egységet alkotnak.
    Mielőtt belekezdtem az olvasásba, törtem a fejem, hogy mit is takarhatnak a címek? Bevallom: Egyszer sem sikerült eltalálnom. A 2045 minden képzeletem felülmúlta. A szerzők olyan sokrétű jövőképet festettek le, hogy csak kapkodtam a fejem. Sokszor meg is döbbentem, hisz egyes alkotók olyan csavarokkal tarkították novellájukat, amire a legtapasztaltabb olvasó sem számítana. Én magam is tartok tőle, hogy egyszer az oly' nagyra tartott technika okozza majd a vesztünket, hisz ki tudja, hogy hova vezet a génsebészet, az űr feltérképezése? Talán úgy járunk majd, mint az őshüllők, és a Föld maga pusztítja el kártékony nemzetünk? Ki tudja? Lehet a saját vesztünkbe rohanunk. 
   Lesznek történetek, melyek elgondolkoztatnak majd; és lesznek olyanok, melyek megdöbbentenek. A 2045 minden egyes oldala perzselően izgalmasra sikeredett. Így hát félve gondolok arra az eshetőségre, hogy a 16 közül bármelyik bekövetkezhet 30 év múlva...



Értékelés: 5/5 Imádtam ezt a könyvet! Őszintén szólva megdöbbentem, hogy mire lehet képes 30 év, hogy mi emberek mire lehetünk képesek... A legőszintébb gratulációm mind a 16 szerzőnek, mert maradandót alkottak. És ki tudja? Talán éppen 3 évtized múlva egy túlélő előveszi ezt a könyvet, és eltűnődik azon, hogy akkor, 2015-ben miért nem tettek semmit az emberek? 
Nagyon megszerettem ezt az antológiát, így tiszta szívből tudom ajánlani minden sci-fi rajongónak kortól és nemtől függetlenül! Bár őszintén szólva, biztos vagyok benne, hogy nem csak a tudományos-fantasztikus irodalom olvasói fognak lecsapni rá. 

A könyvet köszönöm a Ad Astra kiadónak! :)

Hangulatkeltés:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése