2045 Harminc év múlva SF-antológia

Fülszöveg: Milyen lenne az élet a muszlim Magyarországon vagy a tengerek borította Európában? Tehetünk-e valamit a globális felmelegedés ellen, és mi veszi rá a terroristákat, hogy elpusztítsák az emberiség egyetlen reményét? Hol vannak a 3D nyomtatás vagy az ember tökéletesítésének határai? Hogyan élhetünk az apokalipszis után, és mi van, ha éppen átéljük azt? Milliónyi út áll előttünk, amelyen elindulhatunk a következő három évtizedben, ám ezen utaknak a többsége veszélyes, nem egy pedig a pusztulásba vezet. A civilizáció törékeny, a kultúra pedig még törékenyebb, és bár az ember minden körülmény között képes a túlélésre, nem árt, ha odafigyelünk. Akárcsak úgy, hogy elolvassuk ezeket az írásokat, és elgondolkodunk rajtuk. Mert a jövő itt kezdődik. Felkavaró és elgondolkodtató látomások sora fogadja az olvasót az Ad Astra legújabb sci-fi antológiájában, ami nem távolabbra, csupán 2045-re tekint, őszintén, nyersen, kalandosan. Tizenhat szerző – szépírók, forgatókönyvírók, sci-fik és történelmi regények alkotói, illetve tehetséges kezdők – novelláit tárja a kiadó e kötettel a közönség elé.

Véleményem: Vajon mi vár ránk 30 év múlva? Egy újabb világháború? Éhínség és szomjúság? Esetleg egy minden kultúrát elsöprő kataklizma? Mi lesz velünk ha egyszer ellenünk fordul a saját magunk által életre keltett technika? Többek között ezzel foglalkozik az Ad Astra kiadó legújabb sci-fi antológiája, a 2045. A 16 szerző által éltere keltett briliáns utazások sorozata, számos új világba kalauzolja olvasóját, aminek csak a képzelet szab határt. A 3D nyomtatók világában, ahol akár egy embert is elemeire bonthatunk, látszólag minden következmény nélkül, elszabadul a képzelet és megtörténik az, amitől úgy hiszem mindannyian rettegnénk. 

   Számomra lenyűgöző volt, ahogy ez a 16 különálló novella összekapcsolódik. Habár az évszámon kívül szinte semmi közös nincs bennük, valahogy mégis egy egységet alkotnak.

    Mielőtt belekezdtem az olvasásba, törtem a fejem, hogy mit is takarhatnak a címek? Bevallom: Egyszer sem sikerült eltalálnom. A 2045 minden képzeletem felülmúlta. A szerzők olyan sokrétű jövőképet festettek le, hogy csak kapkodtam a fejem. Sokszor meg is döbbentem, hisz egyes alkotók olyan csavarokkal tarkították novellájukat, amire a legtapasztaltabb olvasó sem számítana. Én magam is tartok tőle, hogy egyszer az oly' nagyra tartott technika okozza majd a vesztünket, hisz ki tudja, hogy hova vezet a génsebészet, az űr feltérképezése? Talán úgy járunk majd, mint az őshüllők, és a Föld maga pusztítja el kártékony nemzetünk? Ki tudja? Lehet a saját vesztünkbe rohanunk. 

   Lesznek történetek, melyek elgondolkoztatnak majd; és lesznek olyanok, melyek megdöbbentenek. A 2045 minden egyes oldala perzselően izgalmasra sikeredett. Így hát félve gondolok arra az eshetőségre, hogy a 16 közül bármelyik bekövetkezhet 30 év múlva...

Értékelés: 5/5 Imádtam ezt a könyvet! Őszintén szólva megdöbbentem, hogy mire lehet képes 30 év, hogy mi emberek mire lehetünk képesek... A legőszintébb gratulációm mind a 16 szerzőnek, mert maradandót alkottak. És ki tudja? Talán éppen 3 évtized múlva egy túlélő előveszi ezt a könyvet, és eltűnődik azon, hogy akkor, 2015-ben miért nem tettek semmit az emberek? 

Nagyon megszerettem ezt az antológiát, így tiszta szívből tudom ajánlani minden sci-fi rajongónak kortól és nemtől függetlenül! Bár őszintén szólva, biztos vagyok benne, hogy nem csak a tudományos-fantasztikus irodalom olvasói fognak lecsapni rá. 

A könyvet köszönöm a Ad Astra kiadónak! :)

Hangulatkeltés:

Lindsay Faith Rech - Felelsz vagy mersz

Fülszöveg: Az önjelölt Senki, CG Silverman új suliba kerül, ahol egy csapásra felszállóban találja magát a népszerűségi ranglétrán, hogy végre belőle is válhasson Valaki. Nemtörődöm attitűdje mágnesként vonzza be őt a menő klikkbe, s még mielőtt feltűnne neki, a kalapból előhúzott játéka, a Felelsz vagy mersz ikonikus státuszba emeli őt. Míg lázadó imázsa reflektorfényhez segíti CG-t, egy számára eddig ismeretlen káosz labirintusába is bekergeti. A lány minden újabb hazugságával és merész tettével további ajtók tárulnak fel, amelyek jobb lett volna, ha zárva maradnak. CG katasztrófaszerű csapások sorozatát szabadítja magára. Vajon képes tovább játszani a szerepét? Vagy az egész világ rájön, hogy csaló?

Egy nyereményjáték keretein belül tettem szert erre a könyvre. Izgatottan vártam, hogy megérkezzen, ugyan is egy számomra nagyon sokat jelentő kérdéssel foglalkozik: a napszerűséggel. CG Silverman élete mindig is a normális és a lúzer státusz között ingadozott. Előző iskolájában egy igazi szürke kisegér volt; se nem népszerű, se nem kirekesztett. De most, miután végre-valahára hátat fordíthatott régi életének, úgy dönt, hogy változtatni fog. Igen is ő lesz a suli királynője, a divatdiktátorok vezetője és egyben a gimi lázadója is. Ezzel a döntésével csak az a baj, hogy 1, A giminek már van egy jégkirálynője 2, Sosem volt az a tipikus lázadó típus. Komolyan mondom, nem tudom megérteni az olyan embereket, akik másnak akarják mutatni magukat, mint amilyenek valójában. Főszereplőnk hamar rájön, hogy célját csakis hazugságok árán tudja elérni, így belekezd egy olyan játszmába, ami kis idő múlva pokollá teszi az életét. A jó tanuló kislány egy igazi szélhámos plázacica-pótlékká változik. Ez volt az a pont, ahol kezdtem megutálni a karaktert. Természetesen a helyi klikk vezetője Alona Spelton azonnal felfigyel a kis lázadóra, és mint egy humanitárius Paris Hilton, örökbe is fogadja a lányt. Így a szuper csajok hármasa kiegészül egy negyedik taggal. CG egy ideig a dicsőség fényében fürdőzik, az emberek tátott szájjal csodálják a suli lázadóját, mígnem egy nap elveszti a hazugságok fonalát, és egy olyan lavinát indít el, amit nem tud többé kontrollálni. 

  Mit érdemel az a lány, aki tönkreteszi egy felnőtt férfi életét, s közben hazudik önmagának és az egész világnak? Megmenthető még Cindy Gene Silverman, vagy örökre átvette a helyét CG? Mi lesz a vége ennek a bonyodalmakkal és hazugságokkal könyvnek? 

Értékelés: 4/5 Kíváncsi voltam, hogy milyen lehet egy tipikus gimis regény. A "Felelsz vagy mersz" olvasása közben végre élőben is tapasztalhattam. Kiráz a hideg az olyan pláza-csajoktól mint Alona és Grace, de valahogy megtudom őket érteni. 15 éves kislány létükre felnőtt nőként akarnak viselkedni, de mikor valaki így is kezeli őket, már fel vannak háborodva. Sajnos manapság már egyre több fiatal veszi fel ezt a viselkedési formát, ami szomorú, hisz valóban, a mi generációnk már nem akar mást, csak minél gyorsabban felnőni.

 David Levithan - John Green - Will & Will

Fülszöveg: Will Grayson megismerkedik Will Graysonnal. Az egyik fiú okos és különc, akinek egyik alapszabálya: mindentől és mindenkitől tartja a távolságot. A másik dühös és depressziós, életének egyetlen fénypontja egy internetes barátság. Egy hideg éjszakán Chicago egyik legfurcsább pontján a két fiú útja keresztezi egymást. Ettől a pillanattól kezdve világaik összekeverednek, az életük visszavonhatatlanul egybefonódik. A Chicago különböző kertvárosaiban lakó két Will Grayson mintha nem is ugyanazon a bolygón élne, pedig Evanston nincs is olyan messze Naperville-től. Amikor a sors ugyanarra a meglepő helyre sodorja őket, a két fiú azon kapja magát, hogy hirtelen minden a feje tetejére áll, szembesülnek elkövetett hibáikkal, és esélyt kapnak a változtatásra. Régi és új barátaik – köztük a nagyon nagy és nagyon csúcs Mini Cooper, vérbeli focista és káprázatosan tehetséges musicalszerző – segítségével a két Will végül úrrá lehet szívügyein, mi pedig tanúi lehetünk egy olyan zseniálisan szuper gimis musicalnek, amelyhez foghatót még nem látott a világ.

Értékelés: Az Amazonon találkoztam először ezzel a könyvvel. Kicsit félve kattintottam a fülszövegre, ugyan is Green egyik könyve oly' nagy hatással volt rám, hogy egy ideig hallani sem akartam róla. De persze én és a fogadalmak köszönő viszonyban sem vagyunk, főleg ha könyvekről van szó. Így egy álomittas éjszakán felvettem a kapcsolatot a kiadó munkatársaival. Na jó reggel volt, de imádom ezt a szóösszetételt. 

   Will és Will Chicago két különböző kertvárosában él, a két srác (habár nevük ugyan az) nem is különbözhetnének jobban egymástól. Egyikük éli mindennapi gimis életét, mindennapi gimis problémáival, míg a másik depresszióba süllyedve várja a megváltó halált, miközben élete egy ígéretes netes-kapcsolat körül forog. "Baltásgyilkos Will" egy nap randevút beszél meg az oly' titokzatos Isaac-el, akit a neten szedett fel, a randi végül meglepő fordulatot vesz. De, hogy ennek mi köze van egy szexshop-hoz és a Mano a Mano nevű pornólaphoz az kész rejtély! Ugyan ezen a napon, és ugyan ezen a helyen bukkan fel főszereplőnk druszája* (imádom ezt a szót) és szó szerint a feje tetejére fordul a világ. Baltásgyilkos Will megismerkedik Mini Cooper-el és elkezdődik az a furcsa huza-vona amit én csak Greenship-nek hívok. Őszintén szólva nem értettem a két srácot. olyanok voltak mint két - idézem: rinyarib*nc. Nem tudtam feldolgozni Will folyamatos pesszimizmusát, ahogy megőrjített Mini folyamatos optimizmusa is. Ez a srác olyan volt, mint egy pankrátor külsővel megáldott Teréz Anya és Kozsó szerelemgyereke aki nagy világmegváltó buzgalma közepette szétrombolja a körülötte lévő világot. Habár Mini komolyan mindenkinek csak jót akar, valahogy mindig csak bajt okoz. Fő feladatának tartja barátja, Will és a Meleg-Hetero diákszövetség oszlopos tagja Jean összeboronálását. Az ő küszködésük mellé még kapunk egy zakkant gót csajt aki a fejébe veszi, hogy coming-outra bírja Baltásgyilkos Willt. Fummie értékelésében olvastam, hogy magára talált az egyik karakterben, hát én ebben a kissé beképzelt lányban leltem meg egy régi ismerősömet, szóval csak még lejjebb került a fekete listámon. Időközben Baltásgyilkos Will és Mini kapcsolata egyre komolyabbra fordul, de minden összeesküszik ellenük: a környezetük, a társadalmi helyzetük és maga Will is, de vajon kiállják a rájuk váró megpróbáltatásokat, vagy szemtanúi lehetünk egy újabb Green-féle szerelmi katasztrófának? 

  Miközben Mini Cooper a saját életét feldolgozó musicalen dolgozik megfeledkezik arról ami a legfontosabb az életben: a barátságról. Hetero Will végső elkeseredésében felrúgja az önmagának állított szabályokat és megteszi az első lépést, azt amitől mindig is félt.
  Levithan és Green egy új korszakot nyitott a YA könyvek világában. Miközben olvastam a könyvet nem tudtam, hogy mit érezzek, de a végén csak nevettem. Ez a könyv önmagában is egy kész remekmű lenne, de higgyétek el, ha két ilyen magasröptű fenegyerek összefog, abból csak jó sülhet ki!

Értékelés: 4,5/5 Nagyon megszerettem ezt a könyvet, a karakterek egyediek és különlegesek. Ami meglepett, az a sok rejtett részlet volt a két szerző eddigi műveiből. Számítottam rájuk, de nem ebben a formában és ez kicsit meglepett. A kedvenc karakterem természetesen Jean akiről csak a könyv közepén derül ki, hogy valójában melyik csapatban is játszik. Azért adok ennek a könyvnek 4,5 csillagot, mert - habár komolyan imádom - John Green még mindig nem nőtt ki a Van Houten-i fordulatokból és Levithan is maradt a szabályainál, de, hogy ezt a könyvet csak ajánlani tudom, az is biztos! 

A könyvet köszönöm a Maxim Könyvkiadónak! 

Szereposztás:

A. M. Aranth - A Liliom Kora 

Avagy hódít a steampunk őrület!

Fülszöveg: A Város otthon, béke, biztonság.

Lily, amióta az eszét tudja, a Városban élt. A Város volt hazája, táplálója és élete. Egy nap azonban, amikor rejtélyes emberek rabolják el, rá kell döbbennie, hogy a mélyben a Város szörnyű titkokat rejt: az utcák kövei alatt, a dübörgő gőzgépeknél és kavargó csatornajáratoknál is mélyebben iszonyatos sötétség lapul, amellyel egyedül ő veheti fel a harcot.

  Vincent mindent elvesztett. A lány, akiért az életét is odaadná, eltűnt. A nyomozás során a férfi mindennel és mindenkivel szembeszáll, hogy visszakaphassa – közben nem is sejti, hogy ellenségei már rég kivetették hálójukat, és minden lépés csak közelebb viszi a végzetéhez.

  Közben megállíthatatlanul közeledik újév napja, egy új korszak hajnala, amikor a Város acél szíve lángra lobban és ünneplő embertömegek lepik el a ködlepte utcákat. És egyikük sem tudja, hogy közben éhes szempárok milliói, mint megannyi csillag pislognak a Városra a külső sötétségből. Mert a Város már nem csak otthon és béke, hanem egy ősi, titkos háború frontvonala, amely egész világok sorsát dönti el.

Leírás: Még sosem olvastam steampunk novellát, de ezt a fajta stílust imádom, a filmekbe és tárgyakba belecsempészett történelem maga! Imádom a szerkentyűket és a fogaskerekes bizarr dolgokat, szóval A. M. Aranth legújabb novellája igazi csemege volt számomra. 

Lily

Főszereplőnk Lilianne Locke egy kis kávéstand tulajdonosa, a lány igazi önálló személyiség; saját gondolatokkal és akarattal rendelkezik. Magyarán nem egy szájtáti "átlagos lány vagyok, ja mégsem" karakter. Ám egy nap mindez kevésnek bizonyul, Lilyt elrabolják, s ekkor az eddig biztonságosnak hitt kis élete fenekestül felfordul. A Város, mely készül az 1500. éonfordulóra szörnyű titkokat rejteget. (Engem ez egy kicsit a Wayward Pines címen futó sorozat-adaptációra emlékeztet, ahol szintén adott egy város, melyet a lakosok teljesen elzárnak, és bármire képesek lennének azért, hogy fenntartsák a idilli kisváros látszatát.) A. M. Aranth Városát úgy képzeljétek el, mint egy mechanikus gépezetet. Mindennek és mindenkinek megvan a helye. A hármas alapszabály vonatkozik mindenre, a számok és a szimbólumok uralják ezt a helyet, hisz a stabilitás tartja egyben a Várost, és ez mindenkinek az érdeke, hisz a város egy és örök. Itt nincsenek királyok, vagy miniszterek, a hatalmat a Bankárok és a Mérnökök rendje uralja, mellettük egyfajta munkás-kaszt a Szabadok rendszere. Ők a gyári munkások, a halászok, a tanárok és a rendőrök. Közéjük tartozik Vincent Caege nyomozó is, aki szerelme elrablása után kész felforgatni a város nyugalmát annak érdekében, hogy megtalálja Lilyt. Elhatározza, hogy - ha kell atomjaira szedi a Várost kecskéstől-mindenestől .De persze ne a csík húzza már a repülőt! Milyen történet is lenne ez, ha a hős lovagot szintén nem rabolják el? Imádom az ilyen fordulatokat!  

Steampunk tűvető

   Míg Vincentet feltartóztatják, addig Lilianne-ból Jég, a helyi nyugdíjasklub nindzsa elnöke gyilkost avanzsál. Minek is a főkötő, ha helyette lehet mérgezett tűket kilövő stukkered?

   Az 500 és halál a között tengődő Jég fő feladata, hogy megakadályozza a Kapuk kinyitását, s ne engedje a Tagadóknak beengedi Rintrah-ot és testvéreit. Na de nem kell félni, Rintrah nem azért jön, hogy 40 pár zoknit áruljon egy ezresé', pusztán csak rombolásba és halálba akarja dönteni az emberek világát. Tudjátok egy szimpla hétvégi kiruccanás fő gonosz módra. Lily ezt megtudva azonnal együttműködik elrablóival, és feladva a kávéfőzést, Tagadókra kezd vadászni. Kinek a mozi kinek a gyilkolászás. Míg a kis csapat megmerényeli a black magic-ben utazó Tagadókat, addig Vincent elrablói is mozgásba lendülnek. De mi köze van mindennek egy nemes grófhoz, aki - csak hogy érezzük a törődést - szintén bele van zúgva főhősnőnkbe. Mennyit ér a hit és a becsület ha világok sorsáról kell döntened? És mit fog lépni Rómeó ha szembe kell szállnia Júliával. A Város örök, a Város él, de vajon hagyja, hogy elpusztítsák? 

Értékelés: Abszolút 5/5! Imádtam ezt a 130 oldalba tömörített steampunk gyönyört. Egy kis gonoszság itt, egy kis kungfu-nagyi ott és mindez megspékelve pörgős cselekménnyel és egy sötét titkokat rejtegető Várossal.  Ráadásul az a fordulat a végén! Hát nem mindig győzhet a jó ugye, vagy mégis? A.M. Aranth fantasztikusan ügyesen kezelte az egyensúlyhelyzetet, nincsenek szentek, ahogy vérengző gonoszak sem. Na jó a démon-izéket leszámítva... Ők tényleg képesek lennének 40 pár zoknit árulni egy ezresért. (Vagy lángba borítani az egész világot, de ez már mellékes.) 

Szereposztás és kedvcsináló:

Victoria Schwab - Az archívum

Fülszöveg: Minden testnek van egy története, egy képsorozat, amelyet csak a Könyvtárosok olvashatnak. A halottak a Történetek, nyugvóhelyük pedig az Archívum. Papi először négy éve hozta el ide Mackenzie Bishopot, amikor a lány még csak egy rémült, de elszánt tizenkét éves volt. Most azonban Papi halott, helyét pedig Mac vette át: könyörtelen Őrzővé lett, akinek feladata megakadályozni a gyakran erőszakos Történetek felébredését és menekülését. A holtakat nem zavarhatják az Archívumban, valaki azonban mégis szándékosan megmásítja a Történeteket és fontos fejezeteket töröl ki. Hacsak Mac össze nem rakja a megmaradt darabokat, még maga az Archívum is darabokra hullhat. (forrás: Moly,hu)

Leírás: Mindannyian elgondolkodtunk már azon, hogy mi vár ránk odaát? Bárányfelhők? Angyalok? Vagy csak a nagy semmi? Ez az az kérdés amire nem szívesen gondolunk, hisz emberi ésszel felfoghatatlan a halál ténye, és annak megváltoztathatatlansága.
   Mackenzie Bishop egy Őrző. Ő az aki a haláluk után felébredt Történeteket visszakíséri. Munkáját két személyes tragédia is beárnyékolja, melyek a mai napig kísértik. Kisöccse cserbenhagyásos gázolás áldozata lett, szintén Őrző nagyapja előtte 3 évvel halt meg, így átruházva munkáját Mac-re. A fiatal lány élete maga a küzdelem.

Az Archívum

   Haláluk után, minden ember egy úgynevezett Archívumba kerül, ahol megőrzik a testüket. Ők voltaképpen emberformájú dossziék tele emlékekkel, és ha egyszer felébrednek bármit megtennének, hogy kijuthassanak az emberek világába, az Odakibe. Ezek a Történetek az ébredés után megőrülnek és a Sikátor nevű folyosórendszeren keresztül próbálnak kiszabadulni. Az Őrzők dolga, hogy ezt megakadályozzák. Minden egyes Őrző a korához mérten kap levadászandó Történeteket, akiket azonnali hatállyal át kell vinniük egy úgynevezett Visszavételi ajtón. Persze ők ezt nem akarják.
  Az Archívum rendszere egészen addig tökéletesen működik, mígnem Mac és családja be nem költöznek az ódon Coronado hotelba. Az eddig precíz rendszer összeomlik, és Mac listájára az eddig megszokott kiskamaszok helyett most kifejlett Őrzőgyilkosok is felkerülnek. A lány kénytelen szövetségre lépni egy másik Őrzővel, Wes-el. A furcsa gót srác aki él-hal a harcért, elhatározza, hogy bármi áron megvédi Mac-et, még ha az nem is kér segítséget.
  Mac egy igazi badass hősnő. Független és erős, de neki is vannak érzései. Egy nap vadászat közben rábukkan Owenre. Pontosabban a srác találja meg őt. Mackenzie-re ugyan is rátámadt egy kifejlett Őrzőgyilkos, aki - ha nincs Owen - talán meg is öli a lányt. Rejtélyes lovagunk azonban felszívódik, és Mac kénytelen belenyugodni abba, hogy segítségre volt szüksége.

A Könyvtáros

A napok telnek és Mackenzie listája egyre csak bővül, eddig 2-3 névnél nem volt rajta több, de ha most egy Történetet levadásztak, helyette újabb 3 név tűnik fel. Mi van ha nem bennük, hanem az Archívumban van a hiba? Hogy lehet az, hogy a visszavett Történetek ismét életre kelnek és fegyvert ragadva az Őrzők ellen fordulnak. Mackenzie-nek meg kell oldania ezt a veszedelmes rejtélyt, hisz nem csak a saját, de egyben barátai életével is játszik. A nyomozás közben hibát-hibára halmozva Wes-el kénytelenek több szabályt is felrúgni, melynek következménye akár a teljes törlés is lehet. Amennyiben meg akarják tartani az emlékeiket és egyben az életüket, kénytelenek az Archívum legmagasabb tisztségét birtokló Könyvtárosok háta mögött dolgozni. Egyetlen reményük az Archívum vezetője Roland, aki bohókás álarca mögött egy szörnyű titkot rejteget. Ez a könyv megtanít arra, hogy sose ítélj a látszat alapján, hisz bárkiben ott lakozhat a gonosz.

Értékelés:  5/5 A Könyvfesztiválon szereztem be az Archívum első két részét. Olyan kis semlegesek voltak, úgyhogy egy ideig a polcon rostokoltak. Úgy is mondhatjuk, hogy kerültem ezt a két könyvet, pedig már olvastam a Főnix Könyvműhelytől és elmondhatom: Nem éppen unalmasak. Imádom a rejtélyes könyveket, és az Archívum pontosan ilyen! Egy kis misztikum itt, egy kis fantasy ott, és mindez megbolondítva rég elfeledett gyilkosságokkal. Én le se tudtam tenni, pedig ez ritkán fordul elő. Nagyon tudom ajánlani mindenkinek, aki valami újra, valami izgalmasra vágyik!
 
Kedvcsináló montázs:

Magyar címek viadala?

Számtalanszor belefuthattunk abba a csapdába, hogy az éppen kiadásra kerülő könyvnek van egy névazonos testvére. (Magyarán ugyan az a címe). Ez persze nem újdonság, hisz több millió könyv van a világon, és óhatatlan, hogy egy-egy szerző ugyan azt a címet válassza. Persze az is előfordulhat, hogy a külföldi kiadók lefordítják a címet/alcímet így téve azt névazonossá egy másikhoz. Ékes példa erre Cassandra Clare - A végzet ereklyéi című sorozata. Ugye volt ez a kis törés a filmmel kapcsolatban, az megbukott, de közben már kint volt a filmes borító stb.. Csakhogy! Az első kiadás borítóján még A halál ereklyéi felirat látható. Persze ez azóta megváltozott, hisz cím-azonos a Harry Potter szériával.

  Jelen esetben sem fogjuk megúszni a karambolt, hisz (amennyiben kiadják) Kelly Creagh - Oblivion című kötetét (Soha már 3. rész) az esetben ütközni fog Jennifer L. Armentrout szintén Oblivion címmel megjelenő kiegészítő kötetére, ami Daemon Black szemszögéből íródott, és tréfásan csak az 1.5 rész megnevezést kapta. Habár egyenlőre a Kreigh féle Oblivion még nincs a megjelenési listán, de Armentrout könyvének kiadási jogát már birtokolja a Könyvmolyképző kiadó, ami nem meglepő, hisz eddig az összes rész az ő gondozásukban jelent meg. 

   És itt még nincs vége! A moly.hu-n található megjelenési polcon szintén fenn van J. L. Armentrout Shadows című könyve ami a 0,5 rész. Ez a kötet egyébként Dawson szemszögéből íródott és az ő történetét meséli el Bethany-val.  

Viszont fontos megjegyeznem, hogy a Luxen Oblivion még külföldön sem jelent meg. 2015 decemberére tervezik kiadni (Goodreads információ) 

De ha azt hitted, hogy itt megáll a szekér, hát nem! A tavalyi évben 3 könyv is megjelent a Szikra címmel! Bár a kiadók különbözőek de a címek megegyeznek. Ékes példa ez arra, hogy ha venni akarsz egy könyvet, és csak a címét tudod, jobban jársz, hogy ha beleolvasol, hisz ki tudja: Nem-e zsákbamacskát veszel? 

forrás: http://www.goodreads.com/book/show/25619994-oblivion

           http://moly.hu/polcok/megjelenesre-varva

Tammara Webber - Between the lines 

Fülszöveg: Reid Alexander hozzászokott, hogy megkapja, amit akar – most pedig épp legújabb szereplőtársát, Emma Pierce-et akarja. Az egész világ fölsorakozik, hogy szépen a kezére játsszon ebben, amíg a külső forgatási helyszínen a fiú két váratlan akadállyal nem kerül szembe: egy ádáz volt barátnővel meg egy szintén Emma kegyeire pályázó vetélytárssal. 

Emma Pierce csak most tette meg a nagy lépést, szakított a reklámokkal és televíziós filmekkel, amelyek éveken át foglalkoztatták. Az igazi mozifilmben – a szuperdögös Reid Alexander mellett – kapott főszerep valóra vált álommal ér föl. Emma azonban titkos vágyat rejteget a szívében: 

egyszerűen normális lány szeretne lenni.

Meg sem tudom számlálni, hogy hány kritikát kezdtem azzal a szöveggel, hogy "Félve kezdtem bele ebbe a könyvbe", ez a kis sablonosság általában akkor került elő, ha éppenséggel egy olyan könyvet szemeltem ki, amit mindenki utált, vagy mindenki szeretett; de a mostani eset, egészen más volt. A Sorok között-et egy nagyon kedves ismerősömtől kaptam kölcsön, így féltem attól, hogy mi van ha nem tetszik? Ha nem tudok róla majd mást írni, csak azt, hogy utáltam? Még szerencse, hogy nem egykönnyen hagyok félbe könyveket, így az első száz oldal után, már alig tudtam letenni Tammara Webber kissé sallangos, mégis egyedi romantikus történetét. 

   Emma Pierce a 17 éves színésznő-palánta él-hal a színházért, de túlzottan ambiciózus nevelőanyjának köszönhetően erről a vágyálmáról hamar le kellett mondani. (Chloe-ról nekem valahogy mindig Stifler mamája jutott eszembe az Amerikai Pitéből. :D Ki nem állhattam azt a nőt, egyrészről mert elnyomta Emmát, másrészről mert rajta élte ki a feltűnési viszketegségét, és lenyúlta az apját.) A nő mindent megtenne azért, hogy mostohalánya, ismert híresség legyen, s ezáltal ő a fiatal tehetség anyukájának szerepében tündökölhessen. Webber ehhez a kis melodrámához hozzá csapott még egy egoista férfi-főszereplőt, a 18 éves Reid Alexandert, akit kábé úgy képzeljetek el, mintha valaki összeturmixolta volna a OneDirection-t és Justin Biebert. Na őt még jobban utáltam. :D

Nagyon nem erősségem a szimpátia, így hiába kaptunk egy átható képet Reid családjáról, vagyis inkább arról, amit mi családnak nevezünk, valahogy nem hatott meg az egész. Ki nem állhatom az egoista és bunkó karaktereket, Reid pedig tipikusan az, akiről eltudom képzelni, hogy tinilányok ezrei visítva futkorásznak utána, miközben ő végigmegy a fél stábon. (Igen úgy.) 

   Önjelölt szexistenünk is részt vesz A suli büszkesége szereplőválogatásán, ahol is rögtön észreveszi a nagy tehetséggel rendelkező Emmát. A próba-felvételek során csak úgy szikrázik közöttük a levegő, és Reid eldönti, hogy ha törik, ha szakad megszerzi magának a lányt. 

    Na ez volt az a pont, mikor abba akartam hagyni a könyvet, pedig tényleg nem szokásom. Idáig egyszer kétszer fordult elő, pedig aki ismer, tudhatja, hogy már 10 évesen hatosával vittem haza a könyveket. Na, de ha félbehagytam volna, akkor most nem járatnám itt a virtuális számat. :D Természetesen továbbolvastam abban a reményben, hogy majd csak jobb lesz, és Reid-et talán elüti egy macskákat szállító kamion. Végül csak összejött! Habár minden reményeim ellenére, Reid-et nem csapta el egy kamion, pár óra alatt végeztem a könyvvel, és elmondhatom: Imádtam! 

   Ennyi csavart, ennyi drámát és szerelmi vívódást ritkán látok. főleg úgy, hogy nincs elcseszve. Nagyon kevés író képes arra, hogy a szerelmi háromszögre épülő történeteket ne rontsa el, de Tammara Webbernek (vagy a fordítónak) sikerült kihozni egy sablonosnak hitt történetből a legjobbat! :) 

   A szereplők kibontakoztak, volt akit megszerettem, és volt akit ugyan úgy utáltam, mint a könyv elején. De, hogy ki a szerelmi háromszög másik fele, azt egyszerűen nem mondhatom el. Annyi biztos, hogy Reid kész lenne megváltozni Emmáért, de valóban így van-e? És hisz-e neki a lány, vagy kettejük büszkesége balítélettel végződik majd? 

Értékelés: 5/5 Mint azt már mondtam, egyszerűen imádom ezt a könyvet! Tudom, így első hallásra egy tipikus YA sztorinak tűnik, de nem az! Ne hagyjátok, hogy megtévesszenek a külsőségek. Olvass a sorok között! 

Szereposztás:

Joey Graceffa a való életben

Talán mégsem minden az aminek látszik

A 24 éves Youtuber sztár élete igen csak irigylésre méltó, hisz bárkit megkaphat; emberek ezrei féltékenyen figyelik mindennapi életet, de egy idézet a nemrégiben megjelent In Real Life című könyvéből mindent megváltoztatott...

 Talán Joey Graceffa élete mégsem egy valóra vált álom...

 Joey Graceffa napjaink egyik leghíresebb feltörekvő YouTubere, aki – hacsak egy kis időre is – de hátat fordított a modern technikának, hogy megírhassa a világ egyik legfelkavaróbb memoárját; ezzel is betekintést engedve oly’ rejtélyes magánéletébe. Aki követi Joey YouTube csatornáját, nem egy olyan felvételt láthatott róla, ahol finoman szólva is félreérthetően viselkedett. De minden egyes videó után jött egy másik, ahol éppen aktuális „barátnőjével” partizánkodott. A napokban megjelent In Real Life című könyve végül pontott tett az ügyre:  

Magyarul: "Meglepetés! Meleg vagyok."

"Minden bizonnyal a könyv megírása egyfajta visszatekintés volt mely során értékeltem önmagam, és mindazt amit tettem, és elértem az elmúlt időben. Vehetjük úgy is, hogy ez egyfajta terápia volt számomra, egy nagyon sokrétűen értelmezhető terápia. - nyilatkozta Joey a The Advocate magazinnak." Igazából az In Real Life felért egy önismereti tréninggel, hisz rengeteget tanultam magamról. Higgyétek el nem volt könnyű. Rettegtem attól, hogy milyen reakciót fog kiváltani a könyv. Hogy mit fognak reagálni a nézőim, akik, immár egyben az olvasóim is lettek. De erőt adott a tudat, hogy talán segíthetek, hogy talán, de csak talán ettől a pár oldaltól, ettől a pár kimondott szótól valaki-valahol több lesz, és meg meri tenni azt, amit én: felvállalni önmagát."

"Valójában az egésszel az volt a célom, hogy aki olvassa, és esetleg magára ismer a sorok között, erőt meríthessen belőlük, erőt a mindennapok nehézségeinek leküzdéséhez. - Nyilatkozta a fiatal sztár." Már most, nem egy olyan pozitív visszajelzést kaptam az olvasóimtól, amiért sosem lehetek eléggé hálás."

Következzék egy exkluzív részlet Joey Graceffa In Real Life című memoárjából

7. Fejezet Csikis Jetty

"Nem a YouTube volt életem egyetlen örömforrása a középiskolában. Mikor Jett megérkezett, az egész családot a kisujja köré csavarta. Pici volt, állandóan valami trutymóval kente össze magát de én még akkor is imádtam. Olyan volt min egy pici, takaróba csomagolt Alien. De ahogy közeledett az első születésnapja, észrevettük, hogy nem fejlődik olyan ütemben, mint a korabeli kisbabák. Ha beszéltünk hozzá meredten nézett ránk azokkal a nagy kék szemeivel, de nem reagált semmire.

A szüleim rengeteg orvos véleményét kikérték, akik mind azt mondták, hogy "Majd egyszer kinövi; csak egy kis idő kell neki." De egy újabb némaságban eltelt év után, már mindannyian tudtuk, hogy valami baj van. Végül autizmussal diagnosztizálták, ami egyfajta megkönnyebbülés volt számunkra, hisz már tudtuk mivel állunk szemben, és feltudtunk készülni arra a küzdelmes életre amit ez a helyzet teremtett. 

Jett kommunikálni akart velünk, de nem tudott... Megértette amit mondtunk neki, de a válaszadásra csak halk mormogással, és mutogatások sorozatával volt képes. Kifejlesztettünk egy sajátos jelrendszert, amivel kommunikálni tudtunk. Például, ha játszottunk, és én félbehagytam valamit, ő egyszerűen csak megragadta a kezem, és visszairányította azt az adott játékhoz. Mikor a szüleim vettek Jett-nek egy Ipodot, egy új világ tárult fel számunkra. Képes volt olyan képeket mutatni nekünk, melyek segítségével eltudta mondani, hogy mit akar. Így ha éppenséggel almát akart enni, csak mutatott egy képet a gyümölcsről, és mi már rögtön tudtuk is, hogy mit akar. 

Minden álmom, hogy legyen végre egy tesóm akit szekírozhatok füstbe ment. Egyszerűen csak megakartam őt védeni. (Na jó azért néha cseszegettem, Jett ugyan is gyűlölte a hajvágást, így néha csak úgy heccből elkezdtem üldözni a lakásban ollót mutatva a kezemmel. De ő mindig értette a viccet, és tudta, hogy ez csak egy játék.) Imádta ha játszottam vele, és csikiztem; ezért rengeteg bugyuta becenevet találtam ki neki, mint a Jetty, vagy a Csikis Jetty. 

Tudtam, hogy sosem leszek képes kommunikálni vele, úgy mint másokkal, de ettől függetlenül megakartam tanítani az élet dolgaira, mindenre amit egy bölcs nagytesó tudhat a világról. A mai napig képes vagyok így viselkedni, annak ellenére, hogy tudom: Az ő élete sosem lesz olyan mint az enyém, vagy a nővéreimé. De a tény, hogy fordult a kocka, és inkább ő az aki engem tanít, elfogadásra és megértésre a mai napig érvényes. Alig várom, hogy megismerhessem azt a férfit akivé ez a fantasztikus srác egyszer majd válni fog. " 

forrás: www.advocate.com 

Amennyiben érdekel titeket Joey Graceffa élete, az In Real Life, már számos helyen megrendelhető. 

Író-olvasó találkozón jártam

avagy levadásztuk Rácz-Stefán Tibort

A Media-Addict logója 

Rácz-Stefán Tibor: a Media-Addict főszerkesztője, a Blogturné állandó tagja, film, sorozat és könyvkritikus, és mindenek előtt egy fantasztikus ember. Ő az a fiatal srác, aki nem adta fel az álmait, és aki elérte azt amire sokan vágyunk: megbecsült író lett. Még ha az ide vezető út nem volt éppen zökkentőmentes.

  Tavaly/tavaly előtt figyeltem fel a Media-Addict.hu nevű weboldalra. (Nem erősségem az idő fejbentartása) Első sorban A végzet ereklyéi című hexalógiáról írt kritikája ragadt meg nagyon, és onnantól kezdve elszabadult a pokol! Imádtam azt a szabad stílust azt a különleges humort ami Tibi sajátja. Ő azon kevesek egyike aki kulturáltan, sőt (!) humorosan képes megfogalmazni a véleményét. Nem követi a csordát, ha valami nem tetszik neki azt megmondja! Mikor enyhe fáziskéséssel hozzám is eljutott a 2013-as Aranymosás híre, fogalmam sem volt róla, hogy ő küldte be a "Gyilkos áldozat" című regényt. Oké tény, hogy azt se tudtam kicsoda, hisz azelőtt még nem találkoztam a nevével. Egy blogger találkozón említették meg Addictos Tibi néven, amit én először nem értettem. Kinek van ilyen neve? Vagy ez a blogger neve? Mi van? 

   Oké, tisztázzunk valamit. Én és a nevek nem vagyunk jóban... Nagyon nem. Ékes példa ez arra, mikor a tavalyi könyvhéten Fummie-t összekevertem Deszyvel. Mondjuk ezzel kapcsolatban azóta sem vagyok képben, csak most Fummie-t keverem Lupival. (Kicsit sem hasonlítanak egymásra) Na ezen érdekfeszítő értekezés után térjünk vissza Tibihez! :D Januárban olvastam el végül a "Fogadj el!" című könyvét. Kicsit aggódtam is, hisz attól féltem, hogy nem fog úgy átjönni, mint a novellái; hogy nem fog tetszeni... Hát elmondom: csalódtam, méghozzá pozitív értelemben!

A Fogadj el! mérföldekkel túlszárnyalta az elvárásaimat, s, habár nem tökéletes de mégis elmondhatom: kiemelkedően meghatározó egy könyv. Mint azt az értékelésben is írtam: Ha nyitott vagy és elfogadó ez a könyv neked való". Magával fog ragadni ha akarod, ha nem. De, hogy mi is volt ez a vadászgatós dolog? Mint azt a "frappánsan megírt" cím is sejteti: Író-olvasó találkozón jártam! 

 Na most ez egy olyan könyvmániásnak mint én, maga a hetedik mennyország! Éppen a kiskunfélegyházi könyvtárban garázdálkodtam, mikor is kedvenc elfoglaltságom közepette (das könyvvadászat) szembe találkoztam Tibi könyvével. Fülig érő mosollyal rohantam a könyvtároshoz, hogy lefényképezhetem-e? (Illik engedélyt kérni.) A hölgy - aki egyébként mindig készségesen meghosszabbítja a kölcsönzési időmet - döbbenten kérdezte, hogy miért? Elmondtam, hogy "ismerem" az írót, és biztosan örülne neki, hogy alig 3 hónappal a megjelenés után már egy olyan kisvárosban is, mint Félegyháza, már kikölcsönözhető a könyve. Na de nem szaporítom a szót, lényeg ami lényeg: Még aznap elkértem Tibi elérhetőségét, és ennek eredménye képen 2015. június 2-án Rácz Stefán Tibor Kiskunfélegyházán járt, amit így utólag is köszönök mind neki, mind a Petőfi Sándor Városi Könyvtár munkatársainak! :) 

A találkozó: Miután ez az egész dolog körvonalazódni kezdett, megemlítettem a társadalomismeret tanáromnak, aki összeboronálva minket és még 2 osztályt, volt olyan kedves és elengedett minket. Kicsit félve indultunk neki, hisz aggódtam, hogy hányan leszünk, hogy hogyan fognak reagálni. Elmondhatom: Szuper egy osztályom van, de azon még én is meglepődtem, hogy érdeklődtek Tibi könyve iránt. (Nem egy könyvmolyok gyülekezete az én kis osztályom, szóval konkrétan ledöbbentem :D ) Végül rengetegen mentünk. Szegény igazgatónőéknek plusz székeket kellett bepakolni, ugyan is nem fértünk el a díszteremben! 

  Fontos megjegyeznem, hogy nem volt kötelező részt venni a találkozón! Aki akart simán leléphetett volna, de vagy 60-an ott voltak. És persze Tibi! :) Ő már a díszteremben várt minket. Mesélt a könyvről, az írásról és természetesen önmagáról is. Minden kérdésünkre részletes választ adott, még ha azok kissé tolakodóak is voltak. (Mármint a kérdések.) Persze aki követi az Ask.fm-es oldalát, tudhatja, hogy nem kerülgeti a forró kását. Döbbenetesen őszinte, amit én a végletekig csodálok! A végül fél órásra saccolt találkozó több mint másfél órásra sikeredett. Szegény Tibit csak úgy bombáztuk a kérdéseinkkel, s ha ez még nem lenne elég, én és az egyik szintén könyvimádó osztálytársam még a találkozó után is kérdezgettük. És képzeljétek el! Nem akasztottuk ki, pedig aki engem ismer, tudhatja, hogy nem az a visszafogott típus vagyok. Szerintem nem volt olyan téma amit ne feszegettünk volna, és ő készségesen válaszolt. A végén barátokként köszöntünk el egymástól! Az biztos, hogy meghatározó élmény volt! 

Bizony reklám következik

Természetesen most sem ússzátok meg szárazon! Ha még nem olvastátok Rácz-Stefán Tibor könyvét feltétlenül pótoljátok a lemaradást! Az író oldalán konkrét beleolvasót is kaphattok, szóval esélytelen a zsákbamacska effektus. Ide kattintva olvashatjátok el a Fogadj el! első 25 oldalát!  Ja igen, lehet későn szólok, de a rejtett linkeket tartalmazó részek nem fekete betűszínnel íródtak, hanem sötétkékkel. Szóval ha egy szót, vagy mondatot kiemelve kaptok készhez, az nem pornó hirdetés, csak egy link (bármennyire is elszomorító ez a tény, de nem szponzorál a pornhub). :D